Az Országgyűlés által tavaly elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően jelentős mértékben erősödik a közművelődési szakterület szerepe a helyi közösségek fejlesztésében, ami növeli a szakemberek iránti igényt.

2018. január 1-től módosult a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény, aminek eredményeként a következő 3-5 évben a közművelődésben megnövekvő szakemberigény várható, a törvény ugyanis meghatározza a közművelődési intézményekben foglalkoztatott közművelődési szakemberek minimális létszámát.

"A tanfolyam szervezése, tematikája elsőrangú volt. Időben ütemezve minden lehetőséget megkaptunk a fejlődésre. Remek műhelymunka folyt a tanfolyami alkalmakon. Felkészült, rugalmas, készséges szakemberek." (Majerné Varga Dóra, KSZ I./7 csoport)

"Jól éreztem magam. Élveztem az órákat. A szakmán túl belső utamon is épülést eredményezett. Az oktatók személyisége megragadó, inspiráló és építő jelleggel volt jelen az órákon."
(Rákosi Dalma, KSZ I./7 csoport)

"A tanfolyammal teljes mértékben elégedett vagyok. Antal Gábor kiváló oktató, hasznos ismeretekkel lettem gazdagabb. Nagyon kiváló a szakmában. Károlyi Klára kiváló oktató, köszönet jár neki a felkészítésért"
(KSZ I./7 csoport)

"Teljes mértékig elégedett voltam a szervezéssel, a tanfolyam képzési programjával, időkeretével, oktatóival. Az oktatók készségesek, segítőkészek, a pozitívumokat és az építő kritikát is elmondták. Személyiségük kiegyensúlyozott, nyugalmat árasztott, biztonságban éreztem magam vizsgán is."
(KSZ I./8 csoport)

"Az oktatók jól felkészült szakemberek voltak. Mind a szakmára, mind a vizsgakövetelményekre maximálisan felkészítettek."
(KSZ I./8 csoport)

Egy település kulturális életének megszervezése sok-sok munkát kíván. Egy közművelődési szakembereknek össze kell hangolnia terveit a művelődés területén dolgozó más szakemberekkel is, például színházigazgatókkal, hangversenyszervezőkkel stb.

Fontos, hogy szeresse a települést, a városrészt vagy a kerületet, ahol dolgozik, hiszen odaadással kell ápolni az ottani hagyományokat, és tisztelni kell az ott élő embereket. Ahhoz, hogy a kistelepülésen az élet szórakoztató, pezsgő legyen, nem csak elkötelezettség és a település szeretete, hanem szakértelem is kell. Ezt a szakértelmet képviseli foglalkozása során a közművelődési szakember.

Munkája rendkívüli felkészültséget, munka iránti valós érdeklődést és nagy elhivatottságot követel. Mivel a közművelődési szakember tevékenységei révén nagy tömegekhez „szól”, és egy közösség életébe közvetlenül avatkozik be, ezért nagy a jelentősége annak, hogy mit és hogyan mond, tesz, hogyan képvisel. Tettei és szavai értékformáló, értékteremtő hatásúak lehetnek.

A közművelődési szakember szervesen kapcsolódik a helyi, a kisebbségi, a nemzeti és az egyetemes kultúrához, így rendszeresen együttműködik a társadalom különböző képviselőivel.

Feladata, hogy kutassa fel, ismerje meg a helyi társadalom polgárainak a kulturális szükségleteit, közéleti és szórakozási lehetőségeit, és ezek alapján biztosítson megfelelő művelődési alkalmakat, tevékenységeket számukra.

Fő feladata a helyi kultúra gondozása, a település természeti, kulturális, közösségi értékeinek ismertté tétele, a helyi tudás és a lokálpatriotizmus erősítése, a helyi információk cseréjének elősegítése, és a helyi értékeket védő, gazdagító összefogások ösztönzése.

Hatékonyságának segítése érdekében szervez helytörténeti, településismertető kiállításokat, helyi ünnepeket, műsorokat, bemutatókat, találkozókat, ötletbörzéket, "ki mit tud" jellegű fesztiválokat és vetélkedőket.

A közművelődési szakember tevékenységi köre nagyon változatos, így gyakran sokféle megnevezéssel illetik attól függően, hogy milyen munkakörben dolgozik: közösségfejlesztőn, népi játszóházi foglalkozásvezető, ifjúsági közösségszervező, gyermekjáték-szervező, idősprogram-szervező, művészeti- és művelődési szolgáltatásszervező, népfőiskola-szervező.